Nevét Ciprus szigetéről kapta, ahol ősidők óta bányászták.

Noha a réz mint fém legnagyobb mennyiségben elsősorban szulfidos rézércekből származik, elsőként főként terméselem formájában gyűjtötték és munkálták meg.
A terméselemek körébe tartozik, azon belül is a réz-csoport ásványai közé. A réz mellett sokszor tartalmaz kis mennyiségben egyéb fémeket (pl. ezüst, vas). Hasadása nincs, törése horgas. Színe rézvörös vagy vörösessárga, barna, sokszor azonban futtatódik, vagy természetes „patina” képződik a felszínén (a tenorittól fekete, illetve réz-hidro-karbonátoktól zöldes-kékes árnyalatú).

Fémfényű, a patinától viszont hamar bemattul. 2,5–3-as keménységű a Mohs-skálán, sűrűsége 8,94-8,95 g/cm3. Szabályos rendszerű kristályai – melyek legtöbbször a kocka, rombdodekaéder és oktaéder kombinációi – viszonylag ritkák a természetben, sokkal gyakrabban jelenik meg dendrites, ágas-bogas formában. Gyakoriak vázkristályai és szabálytalan alakú aggregátumai, hömpölyei, melyek akár több száz kilósak is lehetnek. Álalakokat is képezhet más ásványok után.

Rézérctelepek oxidációs-cementációs zónájában keletkezik, ahol az elsődleges rézásványok (kalkopirit, bornit stb.) mállásából, a talajszinthez közel, leggyakrabban az ún. vaskalap-övben (főként vas-oxidokból álló mállási kéreg) válik ki más rézásványok (elsősorban kuprit, tenorit, malachit, azurit, krizokolla stb.), kalcit, barit és vas-oxidok társaságában. Előfordul bazaltokhoz kötődő kalciterekben, valamint üledékes összletekben is. Ritkán meteoritokból is leírták.

Számos lelőhelye ismert, fantasztikus kristályai – melyek a több centimétert is elérik – kerültek elő Michiganből, Ausztráliából, Namíbiából, Kazahsztánból (ahonnan a képen szereplő példány is származik).

Hazánkban legszebb előfordulása Rudabányán, az egykori vasércbánya vaskalap-övéből ismert, ahol dárda alakú vázkristályai a 10 centimétert is elérik. Egyes leírások több száz kilós réztömböket is említenek innen!

Másik kiemelkedő magyarországi lelőhelye Recsk volt.