#világűr

Kétségtelenül a Messier 57, vagyis Charles Messier, 18. században élt francia üstökösvadász legendás, 1774-ben publikált katalógusának 57-es sorszámát viselő objektuma a leghíresebb planetáris-köd. Igen, planetáris, vagyis „bolygószerű”, ami a csillagos ég titokzatos ködösségeinek egyik...

„Mostanában egymást követik a sarki fények északi égaljunkon. Aktuálisnak tartjuk közölni a Magyarországon eddig észlelt sarki fények időrendi jegyzékét. A lista felhívhatja a figyelmet arra, hogy milyen gyakoriak ezek a fények még a mi földrajzi szélességünkön is” – olvasható a Meteor...

Az év üstököse már el is hagyta a Föld közelségét, sőt gyorsan távolodik és az is előfordulhat, hogy soha többé nem tér vissza a Naprendszer belső régiójába. A csóvás égitestet – melyet a Neander-völgyi emberek is láthattak (… volna, ha lett volna legalább egy látcsövük) – egy (h)őskori...

Legutóbb 1999-ben volt, legközelebb 2081-ben lesz. Nem nehéz megértenünk, hogy nagyon ritka, és vannak, akik úgy élik le az életüket, hogy sohasem látják az egyik leglátványosabb természeti jelenséget, a napfogyatkozást. (Mármint a teljes napfogyatkozást.) Ugyanis maga a napfogyatkozás nem...

Ha rátekintünk erre a látványos felvételre, a híres, hatalmas és rettenetesen öreg Clavius-krátert, egy legendás holdi vidéket ábrázoló fényképre – nem az jut róla eszünkbe, hogy tengerek, tavak hullámoznának, vagy valaha is léteztek volna a Hold felszínén. Leginkább csontszáraz, poros, sziklás...

A Hold a Föld néma kísérője, mely bolygónkból szakadt ki és született egy Mars-méretű égitesttel történt rendkívüli erejű ütközés során. A viharos ősi korszak azonban idővel elcsitult, és bármilyen hihetetlen, de a Hold ugyanazzal az ezüstös arccal nézte végig az élet kialakulásának kezdetét,...

Embert próbáló hideg, nagy távolságok és a hatékony gépesített járművek hiánya miatt óriási kihívás volt a 20. század elején a Föld Déli-sarkának elérése. Amundsen expedíciója hatalmas hírnevet hozott a frissen függetlenné vált Norvégiának, de Ernest Shackletont is világhírűvé tették érdemei...

Az idén különleges évfordulót ünnepelhetnek a távérzékelés szerelmesei. Július 23-án lesz 50 éve, hogy fellőtték a Landsat-program első műholdját. Az USA által indított program célja a Föld felszínének átfogó feltérképezése volt az űrből. Korábban műholdfelvételeket – mivel azok előállítása igen...

Földünk Nap körüli keringésének köszönhetően – az egész évben megfigyelhetők mellett – minden évszakban más-más, jellegzetes csillagképeket találhatunk az égbolton. Még inkább szemléletes, ha mindezt a táj színeinek változásával követjük nyomon az év folyamán.

A Hold földközelben és -távolban látszó méretkülönbségének oka, hogy nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, ezért a Földtől való távolsága 356 000 és 406 000 km között változik.