Az azurit Cu3(CO3)2(OH)2 nevét a perzsa lazhward szóból kapta, ami kéket jelent.

Nem véletlen, ugyanis

ez a réz-hidrokarbonát egyike a természetben megtalálható legintenzívebb kék színű ásványoknak.

Üvegfényű, átlátszó-áttetsző, monoklin-rendszerű, formagazdag kristályai általában prizmásak, levél vagy tű alakúak, de lehetnek táblásak és ezekből összeálló csokrok, legyezők és gömbök is. Porszerű bevonatként, földes tömegként, sőt, cseppkőszerű képződményekként is megjelenik.

Keménysége 3,5-4 a Mohs-skálán, hasadása tökéletes. Törékeny és puha ásvány, ezért csiszolni legfeljebb gyűjtői drágakőnek szokás, ékszerben viselésre nem alkalmas, díszítőkőként ritkán használják. Sűrűsége 3,8 g/cm3, karca világoskék.

Rézérctelepek oxidációs zónájának gyakori ásványa. Főként malachit, kalcit, barit, goethit és egyéb rézásványok kísérik. Idővel malachittá alakul, gyakran megőrizve az azurit kristályalakját (álalak – pszeudomorfóza).

A kék festék egyik legősibb forrása, már az ókori egyiptomi festők is ismerték és használták.

Idővel ezek a kék festékek az azurit instabilitása miatt részben vagy egészen malachittá és egyéb más rézásvánnyá alakultak, ezért a festményeken gyakran zöldes-szürkés árnyalatok jelentek meg.

Feltűnő színe miatt réztelepek indikátor-ásványa. Élénkkék kristályai az ásványgyűjtők körében nagy népszerűségnek örvendenek.

Nagyon sok lelőhelye ismert, legszebb példányai Mexikóból, Marokkóból, Namíbiából, Kínából és Franciaországból kerültek elő, de az USA, Oroszország, Görögország és Ausztrália is jelentős lelőhelyei. Hazánkban legszebb és legváltozatosabb megjelenése a rudabányai vasérctelep limonitos ércében volt, ahol kristályai akár a deciméteres méretet is elérték. Ugyancsak szép példányait gyűjtötték a Pécs melletti Kozári-kőfejtőben.