AZ EVENKIK DRÁGA KÖVE
Nefritbányászat a tajgában
A nefrit évezredek óta Kelet-Ázsia egyik legnagyobb becsben tartott anyaga. Különösen nagy értéknek számít Kínában és Koreában.
Oroszországban viszont, a fő lelőhelyek vidékén egészen a 80-as évek közepéig nem volt gazdasági jelentősége. Ma azonban egészen más a helyzet. A nefrit – mely tömött, rendkívül finoman szálas aktinolitpalának tekinthető – évezredek óta Kelet-Ázsia egyik legnagyobb becsben tartott anyaga. Különösen nagy értéknek számít Kínában és Koreában. Oroszországban viszont, a fő lelőhelyek vidékén – bár a helyi orocsonevenki réntartó vadászok régóta ismerik e követ – egészen a 80-as évek közepéig nem volt gazdasági jelentősége. Ma azonban egészen más a helyzet. Legyen bár a nefrit fehér vagy zöld, vagy épp a folyók által koptatott kék és vörös színű kavics, amely a keleti szellemvilágot idéző tigrisre és sárkányra emlékeztet, a kínai kereskedők óriási összegeket adnak értük. És ez új, igazi modern kihívás a nefritben gazdag vidékeken élő evenkik számára…
A kelet-szibériai tajga évezredek óta az evenki népcsoportok lakóhelye. A mandzsutunguz nyelven beszélő népek északi ágába tartozó evenkik ma mintegy 40 ezren lehetnek. A 200-300 tagot számláló, halász, rén-, vagy lótartó csoportok hagyományosan vadász-gyűjtögető életmódot folytatva vándoroltak a tajgában. Az 1930–40-es években a szovjet politika kórházak és iskolák köré szerveződött, egymástól igen nagy távolságra fekvő falvakba telepítette őket, így a korábban szomszédos csoportok nemritkán 1000 kilométerre kerültek egymástól.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
