A Trójai Kulturális Út Fesztiválra tartva hollywoodi képkockák peregnek a szemem előtt: a görög flotta végeláthatatlan hajóraja, a Trója kőfalai előtt felsorakozó seregek, Akhilleusz és Hektor párviadala... Aztán Brad Pitt és maroknyi csapata, amint az éjszaka leple alatt kitörve a híres falóból kinyitja a kapukat... A küzdelem emléke, a legendák évezredek óta mozgatják az utókor fantáziáját...
A 100 éves köztársaság
Az új isztambuli repülőtérre, az İstanbul Havalimanıra érkezünk, melyet csupán 5 éve adtak át, kapacitását évi 150 millió utas fogadására tervezték. Ez mindjárt az első helyre is röpítené a légikikötők rangsorában. Az új autópályán célunk felé haladva, a Dardanellákon átívelő, tavaly átadott 1915 Çanakkale híd látványa vág mellbe, melynek 4608 m-es hossza közel kétszerese, 334 m-es magassága pedig másfélszerese a kaliforniai Golden Gate méreteinek. A köztársaság kikiáltásának 100. évfordulója – melyet az ország idén október 29-én ünnepelt – úgy tűnik, nem szűkölködik a 21. századi díszletekben.
Çanakkale partjai és a Gallipoli-félsziget történelme több szálon is összefonódik a modern Törökország megalapításával. A Dardanellák védelmét Mustafa Kemal szervezte meg az I. világháborúban, mellyel komoly hírnevet szerzett magának. Az antanterők számára a Márvány- és az Égei-tenger közötti átjáró ellenőrzése megnyitotta volna az utat Isztambul és a Fekete-tenger irányába, megerősítve a brit–francia–orosz szövetséget, egyúttal lekötve a török haderőket. Az antantflotta Winston Churchill ötlete nyomán indított támadást 1915. március 18-án Çanakkale partjainál, azonban csúfos kudarcot vallott.
Ezt követően a britek új-zélandi és ausztrál csapatokat vezényeltek a Gallipoli-félszigetre. A partraszállás emlékét az Anzac-öböl neve is őrzi (Australian and New Zealand Army Corps). A hónapokig tartó állóháború több százezer áldozatot követelt mindkét oldalról, végül a törökök győzelmével végződött.
Az I. világháborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen katonai ellenállás szerveződött, majd az évekig tartó függetlenségi háborút Mustafa Kemal társaival győzelemre vezette, kiszorítva az angol, olasz, görög és francia csapatokat. Az Ankarában felállított Nemzeti Országgyűlést azonban a szultán és kormánya nem ismerte el. Végül 1922. november 1-én az országgyűlés eltörölte a szultanátust, ezt követően pedig 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot.
Mustafa Kemal Atatürk, az ország első elnöke évtizedes, rengeteg áldozattal járó küzdelem során teremtette meg a modern Törökország alapjait: elindult a szekularizáció, európai minták alapján új törvényeket hoztak, bevezették a Gergely-naptár és a latin ábécé használatát, megteremtették a nők egyenjogúságát. Mustafa Kemálnak az Atatürk (Törökök Atyja) nevet a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta 1934-ben, kultusza ma is mélyen gyökerezik a törökök hétköznapjaiban.
Kikötő, tenger nélkül
Brad Pitt filmjének emlékezetes díszletét, az óriás falovat a készítők a városnak adományozták és Çanakkale kikötőjében áll. Trója romterülete ugyanakkor ma nem büszkélkedhet saját tengerparttal: az 5000 éves történelemére méltán büszke város partjait egykor a tenger hullámai mosták. A környező folyók azonban feltöltötték az öblöt, és a város 15 km-re került a gazdagságot hozó tengertől.
A helyszínre érve hiába keressük a trójai legendák valóságát. Több kérdés vár, mint válasz. Hatalmas erődítmény helyett romkert fogad. A vastag kőfalak maradványai között sétálva – némi képzelőerővel – mégis életre kel a múlt.
Trója különbözik a megszokott ókori romvárosoktól. Területén az évezredek alatt kilenc településréteg rakódott egymásra, különböző korok lenyomatát, emlékeit rejtve magában – tükrözve egyúttal Anatólia rendkívüli sokszínűségét. Egyszerre vannak jelen az ókori görög és római kultúra emlékei: a településeket azonban földrengések, háborúk, tűzvészek sújtották. Az utolsót, Illiumot a rómaiak alapították Augustus uralkodása idején: fontos kereskedőváros volt, majd a bizánci időkben hanyatlásnak indult és mint lakott helyszín, végleg eltűnt a térképről.
Trója feltárását Schliemann az 1870-es években kezdte el, az amatőr régész munkáját azonban ellentmondások övezték. Az ásatások során előkerült, Priamosz kincseinek tartott ezüst- és aranytárgyakat például magával vitte, aminek a törökök nem igazán örültek, és újbóli látogatása esetére börtönbüntetéssel fenyegetették. A leletek ma Moszkva, Berlin és Párizs múzeumait gazdagítják.
Trója feltárásának közelmúltbeli kiemelkedő egyénisége, a török kormánnyal is jó viszonyt ápoló német régész, Manfred Korfmann 1988-ban kapott engedélyt a kutatásra. 2005-ös haláláig vezette a munkát, melyek még ma is csak a terület töredékét tárták fel. Álma, egy, a hely történelmét átfogóan bemutató múzeum, mára megvalósult.
A Trója Múzeum modern, beton- és cortenacél burkolata némileg emlékeztet a celldömölki Kemenes Vulkánpark épületére. A belső tér időrendben szintenként követi a feltárt történelmi rétegeket – a 2018-ban megnyílt, valóban 21. századi, interaktív múzeum kiváló installációkon és gazdag leletanyagon keresztül mutatja be a helyszín viharos múltját.
Turistacsalogató fesztivál
A Trójai Kulturális Út Fesztivál is friss esemény, talán ezt is a 100 éves évforduló hívhatta életre. A programkínálat – koncertek, kiállítások, fényfestés, utcai installációk – a helyieken túl a turistákat is célozza. Az egyhetes rendezvénysorozatnak ráadásul nem csupán Çanakkale ad otthont, hanem számos környező település és a Gallipoli-félsziget is.
A centenárium nemcsak a kultúrában és az épített környezetben hozott újat. A turizmus is átalakuláson megy keresztül: sokasodnak a fenntarthatóság jegyében életre kelt vidéki vendéglátóhelyek. Az asztalra kerülő ételek a helyi gazdaságokból származnak, míg a séf a csúcsgasztronómia babérjaira pályázik.
Az óriási és változatos Törökország természetesen sokkal több Isztambul esszenciális élményénél, Antalya „all inclusive” szállodáinál vagy Kappadókia barlanglakásainál. Bátran kalandozzunk és hagyjuk el a járt utakat!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek