Fotó: Solymári Dániel
Milliós nyomor Bár Kibera – ahogy a többi nyomortelep is – sok szempontból átalakult az elmúlt években, az élettér, a körülmények alig változtak. Ez pedig nem csupán nyugati fogalmaink szerint alkalmatlan a méltó emberi életre. Amíg vidéken csupán a szegénység, e szegregátumokban a nyomor az itt élők sorsa

Migráció másként

A migráció, a különböző indíttatású népességmozgások világunk legsúlyosabb problémáinak egyike – és nem is csupán az a tény, hogy a lakosság egy része mozog és új helyszínen választ lakóhelyet magának. Ezzel még nem mondtunk se túl sokat, se újat a dolog természetét illetően. Ha azonban a végpontokon zajló folyamatokat szemléljük, azaz a lakhelyelhagyások okairól, a motivációról, majd a befogadó-integrációról gondolkodunk, igencsak összetett és bonyolult kép rajzolódik ki előttünk.

Az ENSZ adatai szerint 2000 és 2017 között közel százmillióval nőtt a nemzetközi migrációban részt vevők száma: 2019-ben pedig meghaladta a 270 millió főt!

2018-ban naponta átlagosan majd' negyvenezer ember kényszerült valamely, életét veszélyeztető ok miatt otthona elhagyására. Ma már tudjuk, hogy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából induló menekültekkel ellentétben, a zaharától közvetlenül délre fekvő térségből érkezőknek Európa (egyelőre) nem elsődleges célja: a legtöbben Ázsiába, azon belül is Kínába vagy Indiába indulnak a jobb élet reményében.

Fotó: Solymári Dániel
Kifőzde Az egylégterű, szűk otthonokban faszénnel, kerozinnal főznek, világítanak, ha kell, fűtenek – roppant káros égéstermékeket belélegezve. Ezért, aki teheti, lakása előterében, az ,,utcán” süt-főz. Itt épp marhalábat. Hozzá hasonlóan, sokan először eladásra kínálják főztjüket, amit csak akkor fogyasztanak el, ha nem kelt el a csemege

Talán meglepő, de az afrikai migráció döntően a kontinensen belül, sőt, elsősorban országokon belül történik: a vidéki helyszínek felől a nagyvárosok irányába.

Csak ezt követik a szomszédos országok mint célterületek; Afrika esetében például a Dél-afrikai Köztársaság vagy Botswana. Általánosságban megfigyelhető, hogy a metropoliszok vonzóbbak a gyakran embert próbáló vidéki, mezőgazdasági életnél, és egy látszólagos jobb jövő reményét kínálják.

E lakhelyváltoztatások hátterében meghúzódó okok persze változatosak: vidéki munkanélküliség, a klímaváltozás hatására bekövetkezett események, politikai vagy vallási üldöztetés, alkalmi pénzszerzés, szerencsepróbálás, családegyesítés – mind a migráció klasszikusnak mondható okai. A városokba költözöttek meghatározó része azonban szakismeret és megfelelő anyagi háttér hiányában menekülttáborokban vagy nagyvárosi nyomortelepeken, szegregált városrészekben kénytelen folytatni új életét – például Kiberában.

Fotó: Solymári Dániel
Oktatási helyszín A telepi gyerekek mindennapjaikat gyakran életveszélyes, az egészségre súlyosan káros környezetben töltik. Tanításuk sok esetben egészen egyszerű eszközökkel történik, mint például ezzel a falra festett térképpel – ami az írni és olvasni nem tudó felnőtteknek is igen hasznos...
Fotó: Solymári Dániel
Akadálypálya Kiberában az átlagéletkor 14 év és a telepi lakosság 75 százaléka kiskorú! Bár a gyerekek kitörési esélye – az ifjúsági mozgalmaknak, kortárs kezdeményezéseknek köszönhetően – az utóbbi években erősebb, a születéskor várható élettartam azonban még mindig csupán 30 év