Nomád birodalmak

A ma itt élő mongolok így nemcsak a hatalmas kiterjedésű Nagy Mongol Birodalom népének utódai, de sok tekintetben a korábbi nomád államok történeti és kulturális hagyományának örökösei is. Keletről a mai Mandzsúria, északról a Bajkált körülvevő tajga, és délről a Góbi sivatag, illetve a kínai civilizáció által határolt terület olyan hatalmas nomád államok létrejöttének és bukásának volt a tanúja, mint a Xiongnu Birodalom (Kr. e. 3. sz.–Kr. u. 2. század), a Türk Kaganátus (552–745), az Ujgur Kaganátus (745–840), vagy éppen a Nagy Mongol Birodalom.

E jelentős nomád államokat az azonos kulturális gyökerek, a sztyeppére jellemző nagyállattartó, legelőváltó gazdálkodás is összeköti, azonban a nomád államszerkezet, a katonai alapon szerveződő közigazgatási rendszer a mongolok előtti nomád birodalmaknak nem biztosított stabil alapot az évszázados fennmaradásukhoz. Erre a dzsingiszi reformoknak köszönhetően csak a mongolok voltak képesek, akik több mint 800 éve alapították államukat.

A Khitan Birodalom – A 10. század első harmadában létrejött állam a mai Mongólia és Északkelet-Kína jelentős területeit uralta. A sajátos társadalmi struktúrát létrehozó, ún. „border state” összekapcsolta az itt élő nomádokat és Kína letelepült életmódot folytató lakóit

A mongol pusztákon létrejött nomád államok egymáshoz nagyon hasonló módon mindig egy vezető törzs vagy nemzetség által szervezett kisebb törzsszövetségből nőttek a térség meghatározó birodalmaivá, és bukásukat is általában hasonló okok, a letelepült népekkel kialakult konfliktus, a sikeres hadjáratok megtorpanása miatt létrejött belső feszültség és gyakran Kína beavatkozása idézte elő. Közülük néhány hatalma csak a sztyeppére korlátozódott, míg mások képesek voltak uralni a mai Kína egyes területeit is. A mongolok egész Kínát az uralmuk alá hajtották, de korábban is létezett olyan nomád nép – a khitan –, amely képes volt egy dinasztia fennhatósága alatt egyesíteni a mai Mongólia és Észak-Kína jelentős részét.

Mongol pásztorcsalád – a Fehér palota romjánál A mongol pásztorok mindennapjaiban a motorkerékpár vette át a ló szerepét. Ezzel közlekednek, terelnek. A fontosabb műemlékek, régészeti lelőhelyek mellett élők gyakran műemlékvédelmi, őrzési feladatokat is kapnak az államtól

Fotó: Siklódi Csilla

Ulánbátor – a mai nagyváros – A szocialista korszakban épített házak helyét üvegpaloták vették át. Az ingatlanfejlesztések, építkezések nyomán szinte minden talpalatnyi hely beépült, állandósultak a dugók.