Mi a különbség a zápor és a zivatar között? Ezzel a kérdéssel szoktam visszavágni, ha valaki az időjárás-előrejelzést kritizálja. E kérdésből ugyanis kiderül, hogy sokan még e két alapfogalmat sem ismerik, legalábbis nem tudnak köztük különbséget tenni. De az előrejelzésekben használatos megfogalmazások értelmezése is gyakran vezet félreértésekhez. Pedig mindez közoktatási tananyag…
A feltételes mód a meteorológus jó barátja?
Amikor például azt mondjuk, hogy zápor vagy zivatar kialakulhat, az nem azt jelenti, hogy az előrejelzés készítője nincs tisztában az eseményekkel, hanem azt, hogy változó az esély arra, hogy pont a mi fejünk fölött alakul majd ki ilyen jelenség. A változóan felhős ég sem ködösítés: azt jelenti, hogy az eget 40-80%-ban fogja borítani felhőzet, és néha majd süti a Nap a tartózkodási helyünket, néha meg nem.
Mi a helyzet a veszélyjelzéssel?
Minden olyan légköri eredetű jelenségre, ami az életet vagy a vagyontárgyakat veszélyezteti, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) riasztást ad ki, ami a szolgálat honlapján vagy okostelefonos alkalmazásokon követhető nyomon. A veszélyjelzésnek három fokozata van, és ahogy nő a kockázat, nyilván egyre magasabb szintű riasztás lesz érvényben. Ráadásul nincs az az időjárási elem, ami ne tudna veszélyessé válni, és egyáltalán nem mindegy, hogyan kezeljük e helyzeteket. Nyáron gyakori vendégeink a zivatarok. Ahol zivatar van, ott szinte minden előfordulhat: nagy mennyiségű csapadék, jégeső, viharos széllökések, villámcsapás! Ezek közül bármelyik veszélyeztetheti életünket, javainkat.
Hogyan érdemes a veszélyeket kezelni?
Mindenképp érdemes figyelni az OMSZ veszélyjelző rendszerét, és ha megjelenik egy első fokú riasztás a tartózkodási helyünkre, kémleljük az eget, mert lehet, hogy pont fölöttünk épül fel egy amúgy szép, ugyanakkor gyakran haragos viharjelenség!
„Kiadták a riasztást, és nem is volt semmi!” Ezt is gyakran halljuk. Ha kikerül egy riasztás, akkor a veszélyes esemény nagy valószínűség szerint be is fog következni, csak az nem biztos, hogy pont azon a ponton, ahol a számonkérő mondat később elhangzik… Ekkor inkább örüljünk, hogy minket épp elkerült.
„Csak első fok van kiadva, az még nem olyan veszélyes…” Nem igaz! Az „első fokú” zivatarból ugyanúgy fáj a villámcsapás, mint egy „harmadfokúból”. Itt a fokozat azt jelenti, hogy mekkora területet érint, magyarán: mekkora az esélye, hogy pont minket kapjon el.
Civilizált társadalmunkban gyakran nagyobb biztonságban érezzük magunkat, mint amilyenben vagyunk. Természetesen nem kell félni az ilyen jelenségektől, de alábecsülni sem szabad őket! Ne feledjük, részei vagyunk a természetnek, és tartsuk tiszteletben minden részét, és jó ha tudjuk ki az erősebb…
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek