Rázsi András

Kevés olyan sokszorosan félreértelmezett anyag van univerzumunkban, mint az ózon, s ez nem is csoda az egymásnak ellentmondó hírek miatt. Amikor a nyári félévben nagyobb városainkban megjelenik a szmog, gyakran hallani, hogy a megemelkedett ózonkoncentráció miatt a lehető legkevesebbet...

A meteorológia talán az egyetlen olyan természettudomány, melynek produktumai szinte mindennap, minden embert érdekelnek. Senkinek sem mindegy, milyen lesz az időjárás! Hatással van az öltözködésünkre, felül tud írni egy régóta tervezett szabadtéri programot, gyakran életveszélyes helyzeteket is...

Minden szónak van hangulati velejárója – úgy tűnik, hogy a címben szereplő gáz sokakból pozitív érzéseket vált ki, amit az is bizonyít, hogy láthatunk olyan vendégfogadót, televíziós csatornát, ami erről kapta a nevét. És ki ne ismerné a mondást: „De jó, ózondús a levegő!” Ez leginkább tiszta...

Ha valaki ránéz az első két betűre, egyszerre több dolog juthat eszébe. A felsőoktatásra gondolva máris kellemetlen emlékek derengenek fel, mert így rövidítik a sikertelen vizsga után a második, esetleg harmadik próbálkozást (UtóVizsga). De a másik megfejtés sem feltétlenül pozitív érzetű, hiszen...

Mi a különbség a zápor és a zivatar között? Ezzel a kérdéssel szoktam visszavágni, ha valaki az időjárás-előrejelzést kritizálja. E kérdésből ugyanis kiderül, hogy sokan még e két alapfogalmat sem ismerik, legalábbis nem tudnak köztük különbséget tenni. De az előrejelzésekben használatos...

Szent Lőrinc a III. században élt, és még 40 éves kora előtt vértanúhalált halt: ő a katolikus egyház egyik legnagyobb tiszteletben álló szentje, és a mai napig sok hagyomány kötődik nevéhez. Például az augusztusi meteoreső népies neve Szent Lőrinc könnyei, s az égi tünemény éppen csak megelőzi...

Július a nyár közepe. Bár ebben a hónapban mát túl vagyunk a nyári napfordulón, és a napok már elkezdenek rövidülni, de ebből szerencsére még nem sokat érzünk.

Május Maia görög isten római megfelelőjéről kapta a nevét, aki a mitológiában a termékenységért felelt. Nem is kérdés, ha egy hónapnak ő lehet a névadója, akkor az csak a május lesz.

Április a tavasz közepe. Félúton járunk tél és nyár között, és valahogy ez a hónap évről évre emlékeztetni akar arra, hogy mi volt télen, és arra is, mi várható nyáron.

A meteorológiai tél február végén véget ér. Véletlenül sem szerettem volna, hogy az első mondat rímeljen! Véletlen, de az már nem, hogy időnként csalódunk a naptár szerinti tavasz kezdetében. Ha csak átmenetileg is, márciusban a tél még gyakran visszaköszön – máskor meg már a hónap elején valódi...

„Most tél van és csend és hó és halál”

Vörösmarty Mihály szavai igen találóan festik le a télközepi hangulatot. Lássuk be, hogy nem ez az év legnépszerűbb időszaka! Az ember persze keresi e hónapok szépségét is, de azért – főleg az ünnepek után – mindenki elkezdi visszaszámlálni a napokat. Várva...

A november a halál hava. Nem csupán azért, mert ez az a hónap, ami a halottak napjával indul, hanem azért is, mert ebben az időszakban már végleg megadja magát a természet. Téli álomra szenderül minden erre képes lény – legyen az tölgyfa vagy épp barnamedve.