Vadregényes és csodaszép. Igaz, máshol van magasabb, hosszabb és hatalmasabb, ám egyetlen más ország sem hordozza ilyen változatosságban a vízeséseket, fjordokat és égbe törő sziklafalakat.
A 44 nemzeti parkban egymást érik a természet remekművei, de közülük is kiemelkedik néhány nevezetes helyszín: az ország déli részén trónoló három sziklakolosszus, a Trolltunga, a Kjeragbolten és a Preikestolen
Kereszül-kasul
Szinte felfoghatatlan, de Norvégia fjordokkal tagolt nyugati partvonala 25 000 km hosszú. Viszonylag keskeny, de annál hosszabb. A 71. északi szélességi fokon fekszik Európa legészakibb pontja, Nordkapp (Északi-fok), mindez Budapesttől a legrövidebb autóúton is 3300 km-re helyezkedik el. Norvégia második legnagyobb városa, Bergen pedig éppen félúton…
A változatos természetföldrajzi adottságok az ország közlekedését is megfűszerezik; Nyugat-Norvégia ágas-bogas fjordjai és merész hegyei könnyen megtréfálnak, a légvonalban néhány kilométernyi távolság áthidalása kompjárat és alagút hiányában akár több száz kilométeres kitérőbe is kerülhet.
A megszámlálhatatlan révátkelés, híd és alagút ugyanakkor a közép-európai szemnek már önmagában is csoda, ezért a fjordok között vezető autóskalandokról a közlekedési nehézségek ellenére sem szabad lemondani.
A magasabban fekvő utak nem minden évszakban járhatóak, a tengeröblök azonban egész évben hajózhatóak. A forgalmasabb hajózóútvonalakat azonban egyre inkább hidakkal vagy alagutakkal váltják ki. Norvégia büszkélkedhet Európa leghosszabb közúti alagútjával: a Lærdal-alagút közel 25 km-t fut a hegy gyomrában. Az is előfordul, hogy egy alagút közepén körforgalomba, netán jelzőlámpás kereszteződésbe futunk, a kisebb hegyi alagutakban pedig akár birka vagy (az északi országrészben) rénszarvascsorda is felbukkanhat.
Kirándulónemzet
Norvégia természeti adottságai miatt szinte minden kilométerre jut valami látnivaló. A természetjárás kultúrája és a természet védelme evidencia. Nem mellesleg azért is, mert néhány évtizeddel ezelőtt még sokak megélhetése múlt azon, hogy állataikat gondozott legelőkre hajthassák és tiszta patakvízzel itathassák. A szénhidrogén-kitermelés azután új fokozatba kapcsolta a norvég gazdaságot. Az infrastruktúra fejlődése a turizmus fellendülését is elhozta: korábban megközelíthetetlen helyek váltak elérhetővé az út- és alagútépítéseknek köszönhetően.
A klasszikus, szervezett idegenforgalom mellett a bakancsos turizmus sem merült feledésbe, olyannyira nem, hogy az sokaknak életformájává nőtte ki magát. A norvégok szerint „nincs rossz idő, csak rossz öltözet”. Szinte mindenütt találkozhatunk kiránduló családokkal, erdőt járó tizenéves fiatalokkal, vagy idősekkel, akiknek öltözéke, mozgáskultúrája elárulja, hogy ez nem holmi vasárnapi hóbort. Sokan ilyen felszerelésben indulnak még munkába is, hogy odavagy visszafelé menet ejtsenek útba egy-egy magaslatot vagy túraösvényt.
Milyen a troll nyelve? Ki merne-e állni egy fotóra a beszorult sziklára? Olvasson tovább a nyomtatott magazinban!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
