Fotó: Kasakphoto ©Shutterstock
A Trollnyelv – mint gigászi szörfdeszka nyúlik a 700 méteres mélység fölé. Alatta egy vízi erőmű tározótavának duzzasztott vize kígyózik (kezdő oldalpár)

Kereszül-kasul

Szinte felfoghatatlan, de Norvégia fjordokkal tagolt nyugati partvonala 25 000 km hosszú. Viszonylag keskeny, de annál hosszabb. A 71. északi szélességi fokon fekszik Európa legészakibb pontja, Nordkapp (Északi-fok), mindez Budapesttől a legrövidebb autóúton is 3300 km-re helyezkedik el. Norvégia második legnagyobb városa, Bergen pedig éppen félúton…

A változatos természetföldrajzi adottságok az ország közlekedését is megfűszerezik; Nyugat-Norvégia ágas-bogas fjordjai és merész hegyei könnyen megtréfálnak, a légvonalban néhány kilométernyi távolság áthidalása kompjárat és alagút hiányában akár több száz kilométeres kitérőbe is kerülhet.

A megszámlálhatatlan révátkelés, híd és alagút ugyanakkor a közép-európai szemnek már önmagában is csoda, ezért a fjordok között vezető autóskalandokról a közlekedési nehézségek ellenére sem szabad lemondani.

Fotó: Marcin Cibor ©Shutterstock
Lærdal-alagút – A 25 km hosszú átjáró valóságos mérnöki remekmű. Gyorsan átrobogunk rajta, de az alagútban több pihenőhely (kiálló) is található. Egyhangúságát színes fényekkel igyekeznek ellensúlyozni

A magasabban fekvő utak nem minden évszakban járhatóak, a tengeröblök azonban egész évben hajózhatóak. A forgalmasabb hajózóútvonalakat azonban egyre inkább hidakkal vagy alagutakkal váltják ki. Norvégia büszkélkedhet Európa leghosszabb közúti alagútjával: a Lærdal-alagút közel 25 km-t fut a hegy gyomrában. Az is előfordul, hogy egy alagút közepén körforgalomba, netán jelzőlámpás kereszteződésbe futunk, a kisebb hegyi alagutakban pedig akár birka vagy (az északi országrészben) rénszarvascsorda is felbukkanhat.

Kirándulónemzet

Norvégia természeti adottságai miatt szinte minden kilométerre jut valami látnivaló. A természetjárás kultúrája és a természet védelme evidencia. Nem mellesleg azért is, mert néhány évtizeddel ezelőtt még sokak megélhetése múlt azon, hogy állataikat gondozott legelőkre hajthassák és tiszta patakvízzel itathassák. A szénhidrogén-kitermelés azután új fokozatba kapcsolta a norvég gazdaságot. Az infrastruktúra fejlődése a turizmus fellendülését is elhozta: korábban megközelíthetetlen helyek váltak elérhetővé az út- és alagútépítéseknek köszönhetően.

Fotók: Gábor Éva
Táblák, dobozok – A turisták szinte minden kilátóponton vendégkönyvbe írhatják be magukat. Ilyen található a Romsdal-lépcsőnél (Romsdalstrappa) lévő „postaládában” is. Jelzett ösvényen – Fonalból horgolt, fabarát turistajelzés a Romsdal-lépcsőnél

A klasszikus, szervezett idegenforgalom mellett a bakancsos turizmus sem merült feledésbe, olyannyira nem, hogy az sokaknak életformájává nőtte ki magát. A norvégok szerint „nincs rossz idő, csak rossz öltözet”. Szinte mindenütt találkozhatunk kiránduló családokkal, erdőt járó tizenéves fiatalokkal, vagy idősekkel, akiknek öltözéke, mozgáskultúrája elárulja, hogy ez nem holmi vasárnapi hóbort. Sokan ilyen felszerelésben indulnak még munkába is, hogy odavagy visszafelé menet ejtsenek útba egy-egy magaslatot vagy túraösvényt.

Milyen a troll nyelve? Ki merne-e állni egy fotóra a beszorult sziklára? Olvasson tovább a nyomtatott magazinban!