Dubaj ultramodern metropoliszának szegélyén kezdődik a Föld legnagyobb homoksivatagja, a Rub al-Khali, azaz az Üres Negyed. Bár vannak nála terjedelmesebb sivatagok is, ez a térség szinte kizárólag homokdűnékből áll, amelyet csak itt-ott tarkítanak kisebb sziklaszigetek.

A végtelennek tűnő homoktenger 650 000 km2-en hömpölyög négy országon keresztül: Szaúd-Arábia, Omán, Jemen és az Egyesült Arab Emirátusok osztozik rajta.

Egyedül a homoktengerben – Volt ilyen helyzet is, de ma már százával lakják a hulámzó dűnék vidékét a pompás állatok. Legalábbis a védett területeken

Fotó: Prohászka Zoltán

Végtelen homok

A Rub al-Khalit hagyományosan csak rendkívül gyéren lakták a vándorló beduinok, az államhatárok kijelölése sem volt sürgős feladat, és ez az egyik legutolsó szeglete a világnak, amelyet nyugati felfedező feltérképezett: Bertram Thomas brit utazó szelte át először 1930 és 1932 között, aztán Wilfred Thesiger brit katonatiszt kelt át rajta kétszer, néprajzi és térképészeti kutatásokat egyaránt végezve.

A 20. század derekán kezdődő olajkitermelés, majd a robbanásszerű fejlődés a Rub al-Khalit sem kerülte el. Az Emírségekben modern autópályák, csővezetékek révén öntözött ültetvények, fejlett mezőgazdasági területek tarkítják az addig végeláthatatlan dűnék világát. Ám ma sem kell messze mennünk a civilizáció szigeteitől és folyosóitól, hogy megtapasztalhassuk a valódi Üres Negyedet! Ahol ugyan télen sincs hűvösebb 10 °C-nál, ám a metsző szél minden élőlényt próbára tesz. A nyári hónapokat a forró szó nem is érzékelteti hűen: a levegő 50 °C-ot is meghaladó hőmérséklete a legszívósabb állatot, embert is fedezékbe kényszeríti.

Csapatostul, családostul... – A rezervátumokban az orixok elsősorban az etetőhelyek környékén csoportosulnak. Itt nincsenek ellenségeik – és a kitiltott tevék híján már táplálékkonkurrenseik sem

Fotó: Prohászka Zoltán