Fotó: Szöllősi Mátyás

Ma nagyjából ezen a területen a másfél magyarországnyi, 4 milliós, Oroszországhoz tartozó Baskíria (baskír nyelven: Baskortosztán, fővárosa: Ufa) található. Lakosságának relatív többsége orosz (36%), ám utánuk a névadó baskírok következnek (29%): az egykori Szovjetunió területén élő 1,7 milliós közösségük 70%-a lakik itt.

De vajon kik ők és hogyan kerültek e térségbe? Hogyan tudták megőrizni etnikai különállásukat Oroszország közepén, a cári, majd a kommunista szovjet birodalmi nacionalizmus árnyékában?

Esküvő előtt – Baskír asszonyok a házasságkötést megelőző rituálé gyakorlása közben a dél-uráli Ilyachevo faluban

Fotó: Szöllősi Mátyás

Híres vendégszeretet – A távolról érkező idegent is örömmel fogadják, a legkülönfélébb húsokkal, édes süteményekkel és tejes teával kínálják

Fotó: Szöllősi Mátyás

Óriási és soknemzetiségű tér

Az I. világháborút követően a kelet- és délkelet-európai térségben összeomlottak a sokszínű identitású lakossággal rendelkező birodalmak. A helyükbe lépő államok népe – a 19. században formálódó nemzeti mozgalmaik megvalósult céljaként – esélyt kapott az önálló államiságra. Ám nyilvánvaló, hogy az esetek többségében az új országok sem voltak homogén nemzetállamok. Ezzel szemben a szintén változatos etnikumú Orosz Cárság térségében a kommunista uralommal a hatalmas állam – bár jelentős területi veszteségekkel és véres polgárháborús időszakkal – Szovjetunió néven tovább élt. Sőt, korábbi súlyát megtartva, világviszonylatban – geopolitikailag – továbbra is meghatározó ország maradt.

Az 1991-es összeomlásig nagysága, katonai potenciálja, világpolitikában elfoglalt helye távolról nézve eltakarta soknemzetiségű jellegét. Annál is inkább, mert a nemzetállamok szemüvegén keresztül a korábbi, 19. századi történelemszemlélet leginkább az oroszok nemzetállamaként tekintett a hatalmas országra. A mindenkori hatalom pedig a változó politikai szándékok fényében kezelte az etnikailag változatos társadalom konfliktusait.

Etnikai sokszínűség Oroszország közepén, Baskíriában és a környező területeken – A Volga–Káma-vidék etnikai térszerkezete az Orosz Föderáció 2010-ben lezajlott népszámlálása alapján. Jól látható, hogy a környéken kialakított 6 föderális egység messze nem rendelkezik etnikailag homogén lakossággal. Sőt, határaikon kívül is élnek a névadók csoportjai

Fotó: Szöllősi Mátyás

Az Orosz Föderáció legutóbbi, 2010-ben lezajlott népszámlálásának etnikai adatai közel 200 kategóriát tartalmaznak! Vagyis: a 147 milliós lakosság ennyi kategóriába sorolhatta be magát. Ám az óriási számon túl az egyes csoportok meghatározása is igen sokrétű. A számunkra oly fontos nyelvi kategóriákon túl a kulturális környezet, valamint a hatalomhoz fűződő viszony is meghatározó lehetett az öndefiníciónál. Oroszország pedig – mint a Szovjetunió összeomlása után kialakult új államok egyike – nemcsak területileg a leghatalmasabb, de etnikailag is az egyik legsokszínűbb a világon, így a kisebbségek helyzete, modern értelemben vett identitásának keretei továbbra is jelentős konfliktusforrást jelentenek.