Elsősegélyben részesítem, már amennyire a tábor szűkös gyógyszerkészlete lehetővé teszi. Vadászbaleset. Az életét még igen, a lábát már egészen biztosan nem lehet megmenteni... A vadászat persze tilos a területen, csakúgy, mint az engedély nélküli aranybányászat vagy aranymosás.

Fotó: Kupi László
Aranymosás – erős vízsugár mossa ki a markoló kanalából a mosópadra került zagyból az aranyszemcséket. Az arany – nagy sűrűsége miatt – összegyűlik a mosópad bordáiban

Bányászok, illegalitásban

Ők azonban nem a meggazdagodás reményében keltek útra a szomszédos Brazíliából, csupán a megélhetésükhöz szükséges pénzt próbálják arany formájában előteremteni. A munka azonban keserves és egyszerre életveszélyes is. Egy illegális tábor élete állandó készenlét. A körülmények viszontagságosak, orvosi ellátás nincs, és a szervezett katonai rajtaütések is mindennaposak. A munka ennek ellenére szakadatlanul folyik az esőerdőben.

Fotó: Kupi László
A törvény keze – fegyveres természetvédelmi őr készül vizsgálatot tartani a külszíni bányában. Ottlétem alatt több bányatársaságot is megbírságoltak a környezetvédelmi szabályok megszegése miatt. Az illegális bányászokat egyszerűen kitoloncolják

A dzsungel mélyén

Francia Guyanában járunk, Franciaország dél-amerikai tengerentúli megyéjében. A közel magyarországnyi terület az Amazonas-medencétől északra, az Egyenlítőtől mindössze 400 km-re fekszik.

Fotó: Kupi László
Reggel – pára száll fel a hajnali dzsungel talajáról. Az erdőben ezernyi madár és bőgőmajom kezdi reggeli kórusát. Induhat a munka!

A fő exportcikk az arany, a fa és a hal – érckutató geológusként én is az arany kapcsán érkeztem az esőerdőbe, tizenöt hónapra. Egy kanadai cég alkalmazásában dolgozom kutatóként. Táborhelyünk a dzsungelben, mintegy 100 km-re található a legközelebbi városkától, Saint Laurent de Maronitól

A tábor és Cayenne, a megyeszékhely közötti közlekedés terepjáróval csak a száraz évszak két hónapjában lehetséges, egyébként repülőgép és helikopter bonyolítja mind a személyzet, mind pedig az élelmiszer-utánpótlás szállítását.

A bázison egyébként generátorról működő áramellátás és műholdas internetkapcsolat segíti munkánkat. Ezen a vidéken már az 1800-as évek közepén ismert volt, hogy a folyók hordaléka aranyban dús. Azóta az érc forrásterületeit is megtalálták.

Fotó: Kupi László
Este a fúrásnál – kivilágított fúrógép mellett vizsgáljuk a magokat. A vörös szín jelzi, hogy még talajközelben vagyunk, az első 20 méter ún. szaprolit, vagyis helyben mállott, agyagos váztalaj

Hogyan került az arany a kőzetekbe?

A földtörténeti előidőben, a proterozoikumban Dél-Amerika és Afrika ősi kontinensmagvai még egyetlen földrészen, a Rodinia nevű szuperkontinensen helyezkedtek el. Az ősi pajzsokat felépítő kőzetek vulkanikus és üledékes rétegek meghatározott ciklusából épülnek fel, melyet aranytartalmú oldatok jártak át. Az arany azonban meglehetősen kis koncenrtációban található ezen kőzetekben, ám kifejezetten nagy kiterjedésben.

Fotó: Kupi László
Színarany – ritka szerencse, hogy szemmel látható aranyat találunk a fúrómagban: ez a 3 mm-es szemcse volt az egyik első példány a lelőhelyről. Az arany itt zöldpalában fordul elő, pirit, kalkopirit társaságában

A nemesfém dúsulását a trópusi környezet, vagyis a rengeteg csapadék és az egész évben magas hőmérséklet együttes mállasztó hatása okozza. A környezeténél jóval nagyobb sűrűségű aranyszemcsék ugyanis a patakok és folyók hordalékába kerülve azok osztályozó hatására – egyéb nehézásványokkal együtt – ún. torlatokat alkotnak. Ezek a felszínről könnyen elérhető rétegek az illegális aranybányászat elsődleges célpontjai!

Fotó: Kupi László
400 méter mélyen – ez a kanadai fúrócsapat tartja az egy műszak alatt végzett fúrás méterrekordját. Több mint száz, 200–400 m-es fúrást mélyíttettünk, melyek magmintáit elemezve következtettünk a mélyben rejlő ércvagyonra
Fotó: Kupi László
Aranylázban – résmintavétel és annak dokumentációja zajlik egy vízesés tövében. A minták kémiai elemzése alapján találtuk meg az ércesedés forrásterületét

Súlyosan terhelő bányászat

A kavicsos-homokos, napjainkban is formálódó, vagy épp az ősi torlatokat az illegális kitermelés során nagy teljesítményű szivattyúkkal mossák át. A használt technológia meglehetősen kezdetleges, és mindez a környezetvédelmi előírások betartása nélkül történik. Így a kimosott vörös zagy a folyókba kerülve felborítja azok érzékeny ökoszisztémáját. Az erőteljes emberi felszínalakító hatásnak pedig az eredeti növényzet és állatvilág is áldozatul esik. Ám mégsem ez a legveszélyesebb részlet!

Az arany kinyeréséhez ugyanis a kimosott nehézásvány-koncentrátumból (melyben az aranyon kívül egyéb, nagy sűrűségű ásványok is dúsulnak) higany segítségével választják le a nemesfémet.

A higany alkalmazása önmagában is veszélyes, mérgező, a környezetbe kerülve pedig óriási károkat okozhat. A folyó környezetéből eltűnik az eredeti élővilág, a terhelést csak fajszegény, különösen alkalmazkodó fafajból álló társulások vészelik át. És e vidékeket csak rendkívül lassan képes visszahódítani az eredeti fajgazdag vegetáció.

Fotó: Kupi László
Bizalom – ez az apró halálfejes majom valószínűleg sosem látott embert életében, feltűnő, kíváncsisággal vegyes bizalommal szemlélte munkánkat egy pálmaágról
Fotó: Kupi László
Élysée – külszíni aranybánya a Montagne dOrhoz („Aranyhegy”) közeli élysée-n. Itt az arany jóval fiatalabb kvarcerekhez kapcsolódik. A vörös agyagos talajból kimállott tömböket összetörve jutnak a nemesfémhez"
Fotó: Kupi László
Az erdő talaján – millió és millió életforma nyüzsög a dzsungelben, rovarok, kétéltűek, hüllők elképzelhetetlen sokszínűségben
Fotó: Kupi László

Riasztó sebek

A közelmúltban egy ökológusokból és biológusokból álló francia csoportot láttunk vendégül táborunkban, akik főleg az illegális bányászat élővizekre gyakorolt hatását vizsgálták. Az eredmény megdöbbentő és ijesztő.

Az aranymosás által érintett területek élővilága drasztikusan megváltozik. A biodiverzitás gyakorlatilag töredékére csökken. Ám a szervezett, engedéllyel rendelkező külszíni bányászat sem mentes a környezetterheléstől, és igen komoly tájsebek okozója.

A térség több ilyen aranybányájában szintén a legfelső, átalakult, mállott váztalajt mossák át. Ez ugyanakkor kontrollált körülmények között, a vegyi anyagok közvetlen környezetbe juttatása nélkül történik. Az aranyhoz jutás alapvető lehetősége lehet ugyanakkor, ha a nemesfémet közvetlenül az anyakőzetből termelik ki. Ezt felszín alatti, mélyművelésű bányászati létesítményekkel érik el, a külszínen a legminimálisabb (gyakorlatilag észrevehetetlen) hatást okozva.

Fotó: Kupi László
Vörösben – az illegális bányászat során eltűnt dzsungel helyét másodlagos növényzet borítja. A vörös, tápanyagszegény váztalajon a növényzet nehezen tud megtelepedni

Csábító arany

A kutatás természetesen csak a legelső lépés a bányászat felé. Egyáltalán nem biztos, hogy egy kimutatott, csábító érckészlet kitermelése meg is kezdődik. Ennek esélyét persze növeli az alapos, pontos kutatás, készletelemzés, helyzetfeltárás. Most épp a fúrások zajlanak, azaz meghatározott hálóban fúrógéppel veszünk mintákat a kőzetből, megvizsgálva annak aranytartalmát.

Ha egy terület komoly ércvagyonnal rendelkezik – például az általunk kutatott lelőhely is rendkívül nagy értéket képvisel –, bányászata előbb vagy utóbb a gazdasági körülmények függvényében megkezdődik.

És bízzunk benne, hogy hivatalos, ellenőrzötten működő kitermelés esetén mindez az élővilág érzékenységének figyelembevételével, kellő körültekintéssel és a lehető legcsekélyebb környezeti beavatkozással, mélyművelésű bányászat képében fog a jövőben megvalósulni!

Fotó: Kupi László
Szorgos sereg – levélvágó hangyák viszik a felaprított leveleket föld alatti fészkükbe, ahol gombákat termesztenek a növényi korhadékon. A maniókaültetvényeinket egyetlen nap alatt lecsupaszították
Fotó: Kupi László
Nektárdiéta – kolibri szürcsöli a trópusi virág nektárját. a tábor rendszeres vendégeinek fotózása – rendkívül gyors mozgásuk miatt – komoly kihívás!
Fotó: Kupi László
Törpék és óriások – A dzsungel a végletek hazája. A legapróbb madarak mellett a leghatalmasabb pókokat, bogarakat, békákat és kígyókat is itt találhatjuk. Ez az elefántbogár is csaknem öklömnyi, és gyakori vendég a táborban