Tervezel. Hetekig lázban variálsz: jármű, szállás, koszt, egyebek. Megszervezed. Összespórolod. Utolsó este nem alszol, a zabszem azon a testnyíláson már se ki, se be. Elindulsz. Boldog percek. Repülsz, gyalogolsz, buszozol, villamosozol, tevegelsz, meg amit akarsz. Ezt vártad egész évben. Harmadik nap a WC-n kötsz ki. Jön alul. Jön felül. Ezt nem tervezted. Pedig nem ártott volna…
Talán a legkönnyebben érthető – és valószínűleg az egyik legaktuálisabb – fertőző betegségeket érintő téma így a leköszönő nyárban az utazók hasmenése (traveler’s diarrhoea). Sajnos ki sem kell mozdulnom kényelmes ágyamból, és már sorolom is azokat a betegségeket, és mikrobákat, amik megkeseríthetik a hőn áhított világlátást.
Nem ritka betegségről van szó, az utazók hasmenése – az úticéltól függően – az utazók 30-70%-át érinti a legfrissebb adatok szerint. Persze nem mindegy, hogy hova utazunk. A betegség szempontjából jelenleg a világ három régióra osztható:
1) alacsony kockázatú országok, mint pl. USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Észak- és Nyugat-Európa;
2) közepes kockázatú országok, mint pl. Közép- és Kelet-Európa (bizonyos betegségek tekintetében Kelet-Európa magas kockázatú), Dél-Afrika, egyes nagy turistaforgalmat bonyolító szigetek a Karibi-térségben;
3) magas kockázatú országok, mint pl. Ázsia nagyobb része, a közép-keleti régió, Afrika, Mexikó, valamint Közép- és Dél-Amerika.
Mi vagy ki teheti tönkre az élményünket?
Az esetek döntő többségében (80-90%) baktériumok a ludasak: Campylobacterek, kórokozó Escherichia coli törzsek, a jól ismert, majd 2200 fajtát számláló Salmonella fajok (közülük a hastífusz kórokozóját is benyelhetjük), és igen, ott vannak a Shigella fajok (mert vérhast is össze lehet szedni). Az esetek kisebb hányadában (kb. 10%-ban) egysejtű vagy többsejtű paraziták is útitársunkká válhatnak, olyan cukorfalatok, mint az Entamoeba fajok – hasmenést vagy komolyabb zsigeri tályogot okozva –, vagy a Giardia labmlia – a világ legmosolygósabb, láthatatlan, de igencsak gonosz „papírsárkánya” (ld. kép). A vírusok közül elsősorban a Norovírus (Calicivírus) fertőzések fordulhatnak elő, újabban azonban ismét egyre nagyobb problémát jelentenek világszerte a Heptatis A-vírus fertőzések is; de a vírusok csak az összes fertőzés kb. 5-8%-ában játszanak szerepet.
És mi történik, ha ezek a drágaságok potyautaznak bennünk?
Minimum megszakítják a túrát (de legalábbis gyakran kell a bozótba futni egy kis guggolásra), de legtöbb esetben 3-7 napra kivonnak bennünket a forgalomból, és csak a budi falában gyönyörködhetünk. Súlyos esetben kórház a vége a történetnek, bár az is felfogható egyfajta kalandos utazásként.
Hogy mitől van ez?
Sajnos a világ nem minden országa olyan fejlett, mint a „nagy nyugat”, nincs megfelelő közegészségügy, hiányos az oktatás, és bizony hiányos a személyi és élelmiszer-higiénia is. Nagyobbik részben ez a betegségek fő oka. Kisebb részben a meglátogatott régió eltérő mikroflórája (mely szoros összefüggésben áll az előbbi tényezőkkel), hiszen az adott régióban nem feltétlenül az influenza-járvány az egyetlen kiterjedt és elhúzódó járvány, mint kishazánkban. Harmadrészt mi magunk is felelősek vagyunk. Az önfeledt kirándulás alatt hajlamosak vagyunk kissé hanyagolni saját higiénénket: kevesebbet mosunk kezet, és bizony olyan koszos utcai árustól is megvesszük a helyi streetfood különlegességet, akinek itthon a büféjét 50 méterre sem közelítenénk meg.
Persze nem világvége az utazók hasmenése. Az okos és megfontolt utazó előre tájékozódik, hogy milyen betegségeket előzhet meg és milyen módon. A fertőzések egy része ellen (pl. hepatitis A, kolera, hastífusz) a Nemzetközi Oltóközpontokban védőoltás kérhető.
A betegségek többsége ellen viszont nekünk kell védekezni megfelelő odafigyeléssel. Az egyszerű szabálykönyv az alábbiakban foglalható össze:
1) Lehetőség szerint mossunk és fertőtlenítsünk kezet (kicsit gyakrabban, mint itthon), és csak ismert helyen készülő, megbízható ételeket és italokat fogyasszunk!
2) Húsfélék: A húsok legyenek jól átsütve, részben átsült vagy nyers húsfélét ne fogyasszunk! Csak ismert húsféleségeket fogyasszunk, kerüljük a majomhúst, denevérhúst és egyéb helyi ínyencségeket. Meleg ételt csak forrón fogadjunk el, szobahőmérsékletűt még akkor sem, ha a pincér az üköreganyja életére esküszik, hogy így autentikus. A legbiztonságosabb húsételek közé azok tartoznak, amelyek valamilyen ecetes vagy citrusos marináddal készülnek. A tengeri herkentyűk ugyanúgy fogyasztandók, mint az egyéb húsok.
Nincs nyers kagyló, nincs nyers csiga, békaláb és társaik. Egyrészt laza hússzerkezetük és magas víztartalmuk miatt a kórokozók melegágyai lehetnek, másrészt sokszor a parthoz közeli vizekből származnak, ahova a mi és a helyiek az outputot juttatjuk (ahogy még anno Zsiga László tanár úrtól tanultuk: „Kollegák! Mindnyájan tudjuk, hogy az input határozza meg az outputot!”)
3) Saláták és zöldségfélék: Ha lehet, kerüljük el, mint a háromnapos vízihullát! Nem ismerjük a zöldségek eredetét, a mikrobák vízzel nem lemoshatók, az aprítással pedig megtízszerezik a szaporodási felületüket, és nem sorolom tovább.
4) Street food: Mivel a fejlődő országokban jóval alacsonyabb még az éttermi higiéne is a hazainál, el lehet képzelni, hogy milyen a büfék, büfékocsik, piaci kifőzdék állapota. Ha mindenképpen kockáztatna valaki, akkor olyan helyi gyorskaját toljon, ami kis darabokból áll, hirtelen, magas hőmérsékleten kerül kisütésre. A nyers békaturmix nem ilyen!
5) Gyümölcsök: Csak mosott gyümölcsöt tolunk, ha utazunk. Semmi piacos kezéből az arcunkba tolt licsi vagy szőlő! Csak mosott – lehetőleg fertőtlenítős vízzel!
6) Italok: A palackozott víz és üdítő a király! A legnagyobb! Még a rosszabb higiénével rendelkező országokban is mindkettő biztonságos. Fontos tudni, hogy bizony akadnak a világban olyan régiók szépszerivel, ahol még fogmosáshoz is palackos vizet szükséges használni! A dobozos üdítő problémás lehet: ki tudja, milyen kézzel fogdosták össze és hányan, ki tudja, milyen kis négylábú rágcsálók végezték rajta a dolgukat a raktárban. Ha tejet kívánunk a reggeli kávéba, az ne a helyi piacon, a helyi Mariska nénitől vegyük! Csak bolti, pasztörizált, dobozolt vagy palackozott tej a menő!
7) Alkoholok: Rendes epidemiológus nem buzdít ivászatra, de az alkoholok többsége biztonsággal fogyasztható, hiszen a kórokozók olyan finnyásak, hogy nem bírnak benne létezni. Viszont a már lenyelt utitársunkat nagyobb mennyiség elfogyasztásával sem fogjuk távozásra bírni, ezt fontos tudni!
8) Jégkocka: A hőségben biztosan jól esik, de csak olyan helyen éri meg elfogadni és le is nyelni, ahol biztosak vagyunk abban, hogy tiszta, kezelt vízből vagy palackozott vízből készült. Ez a hely megint nem a piac!
Most úgy tűnhet, hogy mindenki feladhatja az utazási álmait. Úgy tűnhet, hogy az epidemiológus csak ül a négy fal között a körmét rágva az aggodalomtól, és a járdaszigetekig nem mer kimozdulni. Nem így van! Utazni jó! Világot látni csuda dolog! Csupán azért hánytam monitorra ezt a néhány sort, hogy tényleg mindenkinek élmény és kaland legyen. Ne csak az ágy és az árnyékszék között!
