Miután Galileo Galilei távcsövét az ég felé fordította, megállapította, hogy a Vénusz – a Holdhoz hasonlóan – fogyó és növekvő fázisokat mutat. A megfigyelés megerősítette a heliocentrikus világképet, miszerint a bolygó a Nap és nem a Föld körül kering.
Idén a Vénusz január 8-án érte el a Nappal való alsó együttállását, azaz éppen központi égitestünk irányában látszott. Különösen az azt megelőző napok voltak látványosak, ugyanis – távcsőben szemlélve – vékony, sarló alakot láthattunk.
E sorozatfelvétel az új év első napján készült, amikor a Vénusz a veszprémi Szent Mihály-székesegyház mellett közelített a horizonthoz. A fotó január 6-án a NASA munkatársainak választásáként a nap csillagászati képe lett.
Az inzertként megjelenő sorozat a Castor Csillagvizsgáló 25 cm-es Cassegrain-reflektorával készült, ami 2004 tavaszán, három hónap alatt mutatja a bolygó alakjának változásait. Szemléletes, hogy miközben átmérője háromszorosára (16,6"-ről 48,6"-re) növekedett, fázisa közel hatodára (68%-ról 12%-ra) csökkent.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek