Ha valaki járt már a Fülöp-szigeteken, bizton találkozott a bahala na kifejezéssel. Az előszeretettel használt szókapcsolatot viszonylag sokféleképpen lehet értelmezni, hiszen ez a két szó fejezi ki azt a mentalitást, amellyel a filippínók milliói fekszenek le és kelnek fel nap mint nap: minden elmúlik, de az élet megy tovább. Vagyis: lesz, ami lesz.

A kiszámíthatatlan történések árnyékában az itteniek tisztában vannak azzal, hogy az élet legváratlanabb eseményeire – csakúgy, mint a természeti katasztrófákra – vajmi kevés ráhatásunk van.

A bahala na ezt jeleníti meg, hiszen egy átlagos filippínó nem sokat töpreng azon, hogy vajon miért pusztította el a marháit a tájfun, miért kellett elhagynia otthonát egy pöfékelő vulkán miatt, vagy miért vált lakhatatlanná saját kezével épített háza egy földrengés során. „Azért, mert Isten, vagy valamilyen felsőbbrendű erő ezt akarta” – vallják a helyiek, akik általában alázatosan törődnek bele a sokszor tragikus életük epizódjaiba, majd úgy folytatják azt, mintha mi sem történt volna.

Fülöp-szigeteki szentháromság: rizsföldek, templom és kosárpálya – Az ország északi részének rizsföldjei között fekvő aprócska Batad település egyre zsúfoltabb az idelátogató turistáktól. A panorámán kívül hatalmas vízesések és Luzon legszebb túrái várják a látogatókat

Fotó: Pál Máté

Kereszt

A vallás és az isteni akarat elfogadása sokkal fontosabb része a filippínók életének, mint azt elsőre gondolhatnánk.

A délkelet-ázsiai kulturális és vallási kavalkád egyik különálló tagjaként a Fülöp-szigetek lakosságának több mint 90%-a keresztény, ami a bahala na életszemlélet mellett a filippínók hétköznapjaira is rányomja a bélyegét.

Meg sem lepődhetünk azon, amikor a taxisofőr minden egyes templomnál dob egy keresztet Manila utcáin (végül is van ideje, hiszen a főváros messze földön híres a végeláthatatlan dugóiról és kaotikus közlekedéséről), vagy amikor a vidéki buszsofőrök gyors tempónál engedik el a kormányt, hogy hasonlóan tegyenek, mint manilai kollégáik.

Földünk negyedik legnépesebb keresztény országában egy 2019-es felmérés szerint a megkérdezettek 83%-ának nagyon fontos a vallás. Ez is azt jelzi, hogy a filippínók kimeríthetetlen pozitivizmusa több forrásból is táplálkozik. Talán ezért is járnak ugyanúgy templomba a legújabb generáció tagjai is, és ezért ragaszkodnak a politikai szereplők is vallásos életük minél biztosabb kinyilatkoztatásához.

Szórakozás, apály idején – Helyi gyerekek kagylókat gyűjtenek Sabangban, Palawan szigetének középső részén. Az álmos halászfalu azután vált a tömegturizmus színhelyévé, hogy a közelben fekvő barlangi folyó 1999-ben Világörökségi címet kapott

Fotó: Pál Máté