Hatalmas tömeg terheli a várost. Zúg-zsibong a sokaságtól, de minden e különleges ünnepnap megtisztító fürdőjében csúcsosodik ki. Váránasziban járunk, a hinduk egyik legszentebb váro sában, mely ősrégtől fogadja a megtisztulás istennőjéről, Gangáról elnevezett, őt megtestesítő folyónál a zarándokokat. India minden szegletéből sereglenek ide a megtisztulni vágyó fiatalok és idősek, asszonyok és férfiak, egészségesek és nyomorékok. A különböző kasztbéliek egymás mellett fürdőznek, ekkor épp nem számít a rang vagy a társadalmi pozíció.

VÍZÉRINTÉS – A megmártózás örömteli, a külvilág senkit sem érdekel, a megtisztulás boldogságot, elégedettséget ad

Fotó: Kerekes István

Tisztító közeg

Hihetetlen zarándoktömegek érkeznek a Kartik Purnimára. A repülőgépek, vonatok, autóbuszok már napokkal előtte megtelnek a hindu hívőkkel, az utasok között pedig különösen sok az idős, sokszor magatehetetlen, kere - kesszékben közlekedő, halált váró zarándok. Utolsó útjuk lehet ez: a szent folyóhoz igyekeznek, hogy itt búcsúzzanak el a földi léttől – ám mindezt a földi bűnöktől megszabadulva, a megmerítkezéstől megtisztulva, s így nem kell újjászületniük, lelkük végre a nirvánába juthat. De nem csak ők jönnek, hanem India minden részéből özönlenek az emberek, és sokan gyalogosan kelnek útra! Az egyik vendéglőben tehetős, középkorú indiai házaspárral beszélgetünk. – Édesapám néhány éve halt meg. Azóta az ő emlékére minden évben eljövök a feleségemmel Dél-Indiából Váránasziba. Imádkozunk isteneinkhez, és megmártózunk a folyóban. Az asszony még a híres váránaszi szárikból is vásárol – magyarázza.

A GANGESZ SODRÁBAN. A bársonyvirágot és rózsaszirmokat tartalmazó mécsest Ganga istennő tiszteletére gyújtják és úsztatják a folyóban. A vízfelszínen azonban más is sodródhat: a holtak maradványai is — az ima mécsesekhez hasonlóan — részei a mindennapi látványnak

Fotó: Kerekes István

Nedves emberáradat

A folyóparton elképesztő színözön fogad, s nemcsak a folyam hömpölyög… A fürdőzők, megmerítkezők pontos száma ismeretlen, de a tömeg nagyságrendileg is százezres. A part mentén szinte lehetetlen gyalog közlekedni. Az imádkozással egybekötött megtisztulás egy-egy ghatnál (a szent helyhez vezető „kapu”, tulajdonképpen a folyóhoz tartó lépcsőzetes lejáró) összpontosul.

Kerülve közelítünk – csónakba szállunk, a víz felől könnyebb az előrejutás. A folyón haladva az Assi-ghat zsivaja vonz. Tinédzser lányok pancsolnakpörögnek, egymást locsolják a hűsítő vízzel. Mellettük egyesek még a reggeli fogmosásnál tartanak, vagy éppen példamutató ügyességgel és szakértelemmel habozzák, tisztítják a hajukat. A vízbe merítkezők többsége ruhástul válik eggyé a szent folyóval, de a folyóparton kapható szent eszközök – mécsesek, füstölők – is segítik az imákkal teljes megtisztulást. Csónakunkhoz azonnal árusok verődnek. Lelkiismeretünkre akarnak hatni: ha nem vesszük meg a kínált, szentnek mondott tárgyat, nem

MEGTISZTULÁS – Jóval több, mint egy hűsítő mosdás, bár a hívek bámulatos aprólékossággal és szaktudással végzik tisztálkodásukat a szent folyóban. E tisztítóközeg a léleknek és testnek is megváltás, ehhez pedig átszellemült imádság társul, a bíztató jövőkép érdekében

Fotó: Kerekes István

tisztulhatunk meg! Mivel nyilvánvaló, hogy nálunk épp nem sokra mennek, gyorsan egy másik járműhöz igyekeznek: rövid a nap, most van a legkomolyabb forgalom, pörgetni kell az üzletet. A Kartik Purnima idején a korai órákban ugyanis nemcsak a parton nagy a nyüzsgés, de a folyón is. A turisták is tömegesen érkeznek, kattognak a gépek, ám a megtisztulók többsége ügyet sem vet a „csodálókra”. Az ő vízhez jutásuk sem egyszerű, mindenhonnan nyomakodó emberáradat csúszik a folyamra, a mozgás nem épp öszszehangolt, testek mindenhol. Ám mindezt a megtisztulás élménye hatja át, az elkezdett imák szabadon folynak, a lelki elmerülés mágnesként vonz. Ebből nem könnyű kizökkenni, ám ha külső hatásra mégis megtörténik, szúrós pillantás, vízfröcskölés, sőt akár kőhajítás is lehet a reakció…

A Kartik Purnima fő helyszíne a Dasaswamedh-ghat. Szinte mozdulni sem lehet a környéken: virágfüzérek, rikító színű díszek, színes és nedves, elképesztő test-tömeg mindenütt. A hömpölygés messze felülírja a nagy folyam komótos sodrását – minden képzeletet felülmúl, s különösen akkor érezzük, amikor itt kikötünk. Koldusok is érkeznek, de egy meglett hindu férfi hirtelen elkapja a karomat, és villámgyorsan – anélkül, hogy szóhoz jutnék – máris szakértőként masszírozza a tenyeremet, az ujjbegyeimet, majd a vállaimat, hátamat. Jó kis felfrissülés, ám a kéretlen munkáért igényelt ár nem éppen filléres…

A teljes cikket A Földgömb 2012/3 lapszámában olvashatja!