A derült, hold- és fényszennyezésmentes égre tekintve 2000-3000 csillagot számolhatunk meg szabad szemmel. Vannak köztük fényesen sziporkázók és szemünkkel épp csak megpillanthatók. Elhelyezkedésük pedig, ahogyan a laikus szemlélő számára, úgy az égre tekintő első ősünk szemében is teljesen...
Egy – szinte tetszőleges – dél-dunántúli falu. Elindulunk a templommal, kocsmával, autóbuszmegállóval ékített, többnyire egyutcás, szalagtelkes településről. Elhagyva az utolsó házakat és a temetőt – esetleg némi gyepterület után –, elérjük a szántókat, amelyeket a kiterjedt szőlőterületek öve...
Történetünk főhőse szeptember 15-én egy mátrai község, Bodony határában fácánra vagy patkányra vadászva betévedt a fácántelepre, majd ott belegabalyodott a dróthálóba, és megsérült a szeme. Hamar Egerbe, a Bükki Nemzeti Park saját mentőállomására került. „Kelemen Tamás állomásvezető rögtön...
Az emberré válás története a tudomány világának egyik legfontosabb és egyben talán legérdekesebb kutatási területe. Különösen igaz ez az 1990-es évek elejétől kezdődően, amikor a különböző földrészeken végzett ásatásokon egyre nagyobb számban előkerülő leletanyag és egy új tudományág,...
A népi nevén ráró vagy halvágó sas különleges táplálékspecialista: szinte kizárólag halra vadászik. Ám néha rossz útra téved – rendkívül ritkán, ködös, ónos esős időszakban rágcsálót, esetleg kétéltűt is elejt. Biztosra megy: jellemzően 20 dkg körüli halakat zsákmányol. Ezek – kisebb testi...
A titokzatos Kúp-köd és környéke (az NGC 2264 lajstromszámú terület) nem tartozik a legkutatottabb égitestek közé, nem is a legfényesebb, de nem is különösen halvány, és nem is a legfiatalabb – mégis gyakorta kerül az asztrofotósok célkeresztjébe. Népszerűségének magyarázata talán az lehet, hogy...
Afganisztán keleti határvidékén az ország testéből egy különös, csaknem 300 km hosszú, vakbélszerű nyúlvány türemkedik ki, ami kissé északkelet felé tartva a kínai határig ér. Ez a híres-hírhedt Wakhan-folyosó, ami előbb volt politikai fogalom, mint földrajzi elnevezés
Vlagyivosztok. A szó a legtöbbünknek még a 21. századi globális világban is különlegesen cseng. Az európai országok méreteiben gondolkodó nyugati ember számára szinte felfoghatatlan, hogy a Balti-tenger-parti Szentpétervárral átellenben, onnan majd’ 10 000 kilométerre, a Csendes-óceán partján,...
Ősi maradványok gyűjtőkatlanjai? 1991. szeptember 19-én a német Erika és Helmut Simon alpesi hegyi túrájuk során, az olasz–osztrák határvidéken járva letértek a jelzett útról. Ez a kitérő – mely közben félig jégbe fagyott, szinte meztelen holttestre bukkantak – régészeti szempontból már néhány...
A földrajz, azon belül is annak iparföldrajzi ága iránt érdeklődést mutatók számára bizonyára ismerősen cseng Bratszk neve. Vízerőműve összteljesítmény tekintetében jelenleg csupán a 10. helyet foglalja el a világranglistán, ám 1967-es befejezésekor rekordernek számított. Egy csúcs azonban...
A november a halál hava. Nem csupán azért, mert ez az a hónap, ami a halottak napjával indul, hanem azért is, mert ebben az időszakban már végleg megadja magát a természet. Téli álomra szenderül minden erre képes lény – legyen az tölgyfa vagy épp barnamedve.
Hirtelen fekete öltönyös biztonsági őrök sorfala emelkedik fel mellettem, szinte a semmiből. Egy sötétített üvegű luxusautó gurul be a Simon Bolívár térre, rendőrök és katonák szoros gyűrűjében. Az ajtó kinyílik, a testőrök szorosabbra húzzák védőfalukat és egy alacsony, szemüveges úr bukkan...
Ritka és különösen szerencsés helyzet az asztrofotós számára, ha egy holdtalan, téli éjjelen felhőtlen ég ígérkezik – ám igencsak bosszantó, ha a kiszemelt helyszínre érve kiderül, hogy mégis felhős. Egy kis türelemmel és optimizmussal azonban kivárhatja, míg a felhők elvonulnak, felragyog...
A Nagykunság szívében, Karcagon látta meg a napvilágot az a kun származású magyar tudós, akit méltán neveztek el halála után a „kun apostolnak”. De vajon miért egyedülálló Mándoky Kongur István a 20. század második felének annyi kiváló Kelet-kutatója között, és miért nevezik kun apostolnak, vagy...
Egyiptom felől, autómat a Nasszer-tavon keresztülkompozva érem el Núbiát. Irány a Kelet-szudáni-sivatag, a bedzsák földje! A naplemente utolsó fényeiben Atbara városánál Lassányi Gábor egyiptológus-régész kutatóval a keleti útra kanyarodunk. Ekkor megszólal a járműben a GPS: 500 km múlva...
Öregedő Európa. A Szent Anna-tótól lefelé jövet, a nagy mennydörgésben egy esztenába botlottunk. Épp a szépen kiszárított szénát pakolták nagy iramban szekérre, hogy lehetőleg még az eső előtt levigyék a faluba. Így beálltunk mi is a család munkájába, amelyet egy legalább 70 éves bácsi diktált...
8 másodperc. Megfoghatatlanul röpke pillanat az életben, ám van, amikor 8 másodperc az örökkévalóságig tart – például egy 800 kilós bika hátán. Aki próbált már egy ekkora, megvadult behemótot megülni, és átélte ezt a semmihez sem hasonlítható érzést, tudja, milyen az, amikor megszűnik a külvilág...
5.30: Sorra suhannak el mellettem az autók, miközben a veszprémi viadukton állva keleti irányba fordítotm a fényképezőgépemet. Pedig egy hétfő reggel is kezdődhet jól! Az utca embere nem is gondolná, hogy milyen pazar látványosság mellett megy el, holott csak nyitott szemmel kellene járnia...
A havasigyopár (Leontopodium alpinum) az Alpok és az alpinizmus szimbóluma, az európai magashegységek egyik legismertebb növénye. Emblematikus fajként számtalan helyen szerepel, a pénzérméktől az emléktárgyakon át, egészen a pártok és hegymászószervezetek jelképeiig.
Ha meg akarnánk érteni az asztrofotózás lényegét, vagyis azt, hogy miért állnak hosszú éjszakákon át – akár fagyban is – távcsöveiken kattogó kameráik mellett a csillagos égbolt fényképészei, akkor talán érdemes lenne felkeresni a felvételen látható, meghökkentő megjelenésű égterületet...
