A Pao-cang-jan, avagy a Kincstár-domb - Tajpej habár egy csillogó modern világváros, mégis sokfelé láthatunk kisebb-nagyobb földszintes házakból álló meglehetősen szegényes, kaotikus, ám mégis valamiféle egyedi bájjal megáldott zárványokat. A jelenség méreteit tekintve korántsem olyan drámai...
A világ motorbicikli-állományának majdnem 60%-a van Kelet- és Délkelet-Ázsiában. Ebből Tajvan útjain összesen 13,7 millió regisztrált robogó robog (2017), ami a világ teljes motorbicikli állományának kb. 6-7%-a, miközben a teljes népességszám "csupán" 23,5 millió fő (a világ népességének csupán 0,3%-a). Eszerint 10 lakosra (az idősektől a csecsemőkig) 5-6 robogó jut. Átlagos családokkal számolva ez családonként legalább 2-3 robogót jelent.
Geográfusként végeztem az ELTE-n, mániám a Kelet. Rengeteget utaztam a poszt-szovjet térségben továbbá Kelet- és Délkelet-Ázsiában illetve Ausztráliában. Fél évet éltem Kijevben, egy évet Japánban, másfél évet Tajvanon. Mivel magasságom a két métert is meghaladja, Gulliverként járom be ezeket a világokat. Szerencsémre a mániám a munkám, regionális földrajzi kutatásokkal foglalkozom az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében, emellett rendszeres szerzője vagyok a Földgömb magazinnak is.
Az ezernyi vlog és blog között régóta hiányoltam egy igazi földrajzi tudományos-ismeretterjesztő oldalt, ami nem csak utazásról, életmódról, nem csak a természet világáról, vagy a kulturális illetve kulináris élményekről szól, hanem ezek keverékébe becsempészi a geográfus látásmódját is.
